Blog

Istent nem lehet átverni!

Ma nagycsütörtök van. Nem fogok idézetet kitenni, amit át sem érzek igazán, meg ájtatoskodni – ebben a hirtelen nagyon kereszténnyé lett országban megteszik majd a hivatalos szervek úgyis. Azt hiszik egyesek, ha napjában tízszer kijelentik, mekkora szentek is ők tulajdonképpen, le tudják kenyerezni a mennyországot. Ám én nem nézem Istent hülyének!

Engem is megrendített a Notre Dame lángolása, de nem kapargattam könnyező hangú posztokkal a felszínt. Köszönhetjük magunknak. Ha akarom, jelként fogom fel, nagy tockosként odafentről, mely pont azt üzeni az emberiségnek, vagy éljétek meg igazán, amit eljátszotok, vagy fejezzétek be végre a ripacskodást. Szerintem. (Ha nem üzenetként értelmezem, akkor meg csak szimplán lángra kapott egy gerenda az emberi hanyagság okán. De azért én jelként fogom fel, és tényleg gondolkodom rajta. Zárójel bezárva.)

Szóval: ma nagycsütörtök van. Az utolsó vacsorára emlékezünk, arra az estére, amikor Jézus búcsút vett tanítványaitól (szeretete és alázata jeléül még a lábukat is megmosta), és felkészült az áldozatra. Ma este a harangok „Rómába mennek” és csak szombat este, a feltámadás örömére szólalnak meg ismét.

Áldozat és alázat. Mára majdnem olyan kiüresített szavak, mint a nemzet vagy a szeretet.

Áldozatos vagyok. Mindenkinek mindent megteszek az ésszerűség keretein belül, a családomban, a gyermekemmel kapcsolatban meg simán túl is szaladok az ésszerűségen. Szóval ez elég jól megy.

De rohadtul nem vagyok alázatos. Büszke vagyok, pulyka vagyok. Sok bennem a harag emberek iránt, olykor a sajátjaim iránt is, meg gyűlölök is. Még mindig.

De dolgozom ezen. Ezen dolgozom. Az elengedésen, a teljes, tiszta szívből való megbocsátáson. És ameddig van dolgom odabent, addig odabent van dolgom, s nem a külvilágban verem a mellem, meg csúszkálok térden, meg vetem a keresztet minden alkalommal, ha valaki lát. Nem.

Jézus lát, Isten lát, az angyalok látnak. Őket nem kell meggyőzni, nem lehet átverni. Segítséget lehet kérni, de ahogy a mondás tartja: „Segíts magadon, Isten is megsegít.”

Magadon segíts, magadon dolgozz, válj méltóvá magadhoz! És akkor Isten nevét is a szádra veheted. Nekem ez a nagyhét igazi tartalma és üzenete.

 

@vonakriszta

Kövess az Instagramon

Hírlevél

Itt találkozhatsz velem