Blog

Elárulom, hogyan lehet bikinialakod két hét alatt: sehogy!

Ha megkérdeznénk egy tucat nőt, mi foglalkoztatja őket leginkább az életben, mire keresnek rá leggyakrabban a gugliban, biztosan a párkapcsolat, gyereknevelés, önmegvalósítás, lélek és diéta szavak szerepelnének az első öt helyen. Statisztikánk nincs erről, de utána lehetne járni.

Én most az utolsóra, a diétára szeretnék kitérni. Igen, a mi portálunkon is születik jó néhány írás arról, hogyan lehet egészségesebbé tenni a mindennapjainkat, hogyan kerülhetjük el a mindenféle szirszart, amit étel címén kínálgatnak a boltokban, hogyan alakíthatjuk a testünket, mennyire erősen hat egymásra külső és belső jóllétünk. Sőt, számos interjút olvashattatok már a fitnesz világában mozgó szakemberekkel, az egészséges életmódot hirdető sportolókkal, találkozhattatok a kitartást triumfáló, „ilyen volt, ilyen lett” típusú sikersztorikkal. Ilyenek bőséggel lesznek a jövőben is az igenelet.hu-n.

Van viszont egy téma, ami az utóbbi időben jó párszor kiverte nálam a biztosítékot. Ez pedig a „bícsbadi” 1-2-10-14 nap alatt. Trükkök, tippek, diéták… „Ha ezt és ezt betartod, akkor alig két hét múlva bombasztikus leszel!” „Ha szakítasz a szénhidráttal, 10 nap múlva csak úgy csorog a nyál utánad a strandon…” Ilyen szalagcímek hömpölyögnek a magazinok főoldalain.

Elmondom azonban mindenkinek, mi történik, ha két hétre leteszed a szénhidrátot, ha betartod a jég-, víz-, menta-, káposzta-, bármilyen diétát. Abszolút semmi. Legalábbis semmi látványos. Lehet, hogy belül megindul egy tisztulási folyamat, talán többet mész wc-re, talán kevésbé leszel éhes esténként, ha nem tömöd magad folyton cukorral és péksütivel, de hogy a külsődön semmiféle igazán látványos változás nem történik ennyi idő alatt, az tuti.

A tapasztalat beszél belőlem. Értem én, hogy itt a nyár utolsó hónapja, s lehet még egy kis olvasottságot generálni az ilyen agyament ötletekkel, de véleményem szerint itt az ideje kiszabadítani a nőket abból a karanténból, ahová megvezethető hülyékként gyömöszölnének minket.

Ha az elmúlt két hónapban végigzabáltad a Balaton valamennyi lángososát, s a palacsintaárakat magabiztosabban nyomod, mint a gyerekeid születési dátumát, nos, akkor mostantól augusztus 14-ére virradóra sajnos nem lesz bikinialakod. (Csak ha már eleve nem volt az, s rajtad nem fognak a kalóriák.) Nem lesz bícsbádi, sem feszes fenék a gyűrött hurkákból. Ez van. Bocsi.

Elmondom, mikorra lesz feszes mindened, ha most nekiállsz és betartod a fitneszdiétát. Azaz ha húst eszel salátával, csak ásványvizet nyomsz, a süteményt még meg sem említed, nemhogy ennél belőle, s hetente legalább háromszor edzel: jövő nyárra. Legkorábban.

De mivel hús-vér emberek vagyunk, nők, akik szeretik a sütit, a tésztát, van bánatunk és van a bánatunkra csokimegoldás, nyilván nem fogunk egy éven keresztül csak fehér húst és brokkolit enni, hogy jövő júniusban fitneszmodell testtel, de boldogtalanul villogjunk a parton.

Mert a legtöbben nem abból élünk, hogy hibátlan legyen az alakunk, s a fenekünkről visszapattanjon a hitves esténként. Jó lenne, nyilván, de a legtöbb nő életében ez sajnos nem kivitelezhető.

Tegnap írtam arról ITT, hogy PCOS-em van, tehát muszáj lesz diétát tartanom, ha nem akarom, hogy a tüneteim még kellemetlenebbé váljanak. De én sem fogok kizárólag hallal kelni és párolt répával feküdni életem végéig. Mert nem megy. Nyilván menne, ha igazán akarnám, de elképzelhetetlennek tartom, hogy évekig ne gyengüljek el, s ne egyek olyan ételeket, melyek nem kifejezetten az alakom barátai.

Tudom tehát, hogy a két hét alatt változást ígérő módszerek, cikkek orbitális átverések, de attól még szarul érzem magam, hogy nálam tényleg nincs változás ennyi idő alatt. Úgy hiszem ugyanis, hogy mindenki más képes rá, csak én nem. Ismétlem: érzem ezt akkor is, ha tudom, hogy blődli az egész. Mert ilyen az ember.

Szóval: kedves nőtársaim! Váltsunk életmódot, ha akarunk! Éljünk, étkezzünk egészségesebben, ha akarunk, hisz a tudatos életvitel meghálálja magát. Kezdjük el a változtatást, ha akarjuk! De ne várjunk két hét alatt bikinialakot, ne várjunk semmit! Csak a saját ritmusunkban haladjunk, így elérhetjük a vágyott formát. Egyszer. És boldogan.

Ui.: A fotón sajnos nem én vagyok. :)

(unsplash.com/Igor Starkov)

(Igenélet)

@vonakriszta

Kövess az Instagramon

Hírlevél